Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja, lakosainak száma 23 519 fő.
Dunaszerdahely városa számos értékes növény- és állatfajjal (főként madarakkal, valamint Közép-Európában a legnagyobb, jó minőségű ivóvízkészlettel rendelkező területen található. A régióban a turisták által kedvelt célpontnak számítanak a termálfürdők és a technikai műemlékek – a vízimalmok.
A város a Dunamenti-alföldön, a Csallóköz – Európa legnagyobb, folyók által körbezárt szigete – szívében fekszik. A város a régió jelentős gazdasági és kulturális központja. A város neve abból a kiváltságból ered, mely szerint a mai város területén minden szerdán rendezhettek vásárt.
TÖRTÉNELEM
A város benépesülésének első nyomai egészen a kőkorszakig nyúlnak vissza. Kereskedelmi útvonalak csomópontjaként a város Csallóköz fontos központja volt. Az első írásos emlék, amely a városról említést tesz, 1250-ből származik. A mai Dunaszerdahely a városi krónika szerint 1874-ben jött létre oly módon, hogy addig önálló településeket Dunaszerdahely eredeti részéhez csatoltak.
NEVEZETESSÉGEK
A Vámbéry téren áll a 14. századi, eredetileg gótikus, Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére felsze ntelt római katolikus templom. A 18. században épült Sárga kastély, amelyet Kondé Miklós püspök építtetett, jelenleg a Csallóközi Múzeum székhelye. A múzeumban néprajzi és régészeti kiállításokat tartanak, parasztkonyhát és –szobát rendeztek be, valamint itt található Vámbéry Ármin, a híres utazó emlékszobája is. A 19. és a 20. század fordulóján épült Vermes-villa a Szlovák Nemzeti Galéria kihelyezett kiállítási részlege, ahol képzőművészeti alkotásokat láthatunk és egyéb kulturális rendezvényeken vehetünk részt.
KIRÁNDULÁSI ÖTLETEK
Ha a városba látogat, semmiképpen ne hagyja ki Dunaszerdahelyi Termálparkot és a közeli környék vízimalmait – a Dunatőkési vízimalmot (Dunajský Klátov) vagy a Tallósi vízimalmot (Tomášikovo). A közeli Bős (Gabčíkovo) a Dunacsúny (Čuňovo) és Szap (Sap) községek közt elhelyezkedő, villamos áram termelésére szolgáló, két hajókamrával ellátott vízierőmű mellett a 17. századból származó, eredetileg reneszánsz kastélyával hívja fel magára a látogatók figyelmét. A kastély az egykori gótikus, védett angolparkkal és termálfürdővel rendelkező vízivár helyén épült. Az egész szakasz mentén kerékpárutak vezetnek.
Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa.
Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja,emellett Pest vármegye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található
Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Emellett turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai is. A városban körülbelül 80 geotermikus forrás fakad. Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohá ny utcai zsinagóga), valamint a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, a magyar Or szágház is. Budapest évente mintegy 12 millió nemzetközi turistát vonz, így Európa rendkívül népszerű úti céljai közé tartozik. A Big7Media legjobb európai úticéljait rangsoroló 2020-as listájának élére került, a Which? közvélemény-kutatásában pedig a harmadik legjobb európai város lett.
